Látnivalók Bátaapáti környékén

 

Bonyhád

Bonyhád fejlődése akkor vett nagyobb lendületet, amikor 1743-ban Perczel József apósával, Gaál Sándorral megvásárolja báró Schilsontól a bonyhádi uradalom egy részét. A 18.század legvégére a mezőváros a felekezeti egyensúly állapotába kerül, kialakul német-zsidó arculata. Nagyjából 3400 fős lakosságának harmada katolikus, harmada evangélikus, harmada zsidó. Mellettük kisebb számban református magyarok is előfordultak. Ma is látható katolikus templomát Winkler Mihály plébánossága alatt 1769-ben kezdik építeni. Korábban a katolikusok csak egy paticsfalú, deszkatornyú templommal rendelkeztek. Elkészülte egybeesik Bonyhád mezővárossá avatásának évével: 1782

Winkler állandó intrika és pénzügyi bonyodalom közepette vezette a hosszúra nyúlt építkezést. 1775-ben még csak az alapfalaknál tartottak. Rá két évre meghalt Klimó pécsi püspök, aki az építkezést pénzzel is támogatta, és 1000 Ft-nyi adománya eltűnt. A hosszúra nyúlt építkezés alatt a Perczelek lelkesedése is megcsappant, a beígért pénzadományok egyre soványodtak. Nem csak a robotra kényszeríttet evangélikusok, de még a a katolikus jobbágyok is szabotálták a munkát. Az evangélikusok azonban még a szabotálásnál is tovább menetek, esetenként szándékos rongálásokkal is hátráltatták az építkezést. Winkler kitartásának azonban meglett az eredménye, és végül Esterházy László pécsi püspök 1782-ben felszentelhette a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére a templomot.
Érdemes Winklerről (1729-1810) is néhány szót szólni. Winkler korának egy kiemelkedő tudású és hitbuzgó plébánosa volt. Nevét a becses magyar nyelvemlék, az 1506-ból származó Winkler-kódex is őrzi. Pallas Nagy Lexikona a kódexről a következőket írja: “Kis nyolcadrét alakú, elején-végén csonka papiros-kódex. Csekély kivétellel egy kéz munkája. Írása éve négyszer is világosan ki van téve benne. Tartalma: naptár, énekek, imádságok, tanítások, elmélkedések, a passió (egyező a Nádor-kódexbelivel), evangéliumi darabok és apácákhoz intézett beszédek. Nevét egykori birtokosától: Winkler Mihály néhai pécsi kanonoktól kapta, kinek ajándékából jelenleg az egyetemi könyvtár tulajdona.” (Ma az Országos Széchényi Könyvtár Őrzi) Winkler szervezőtehetségét mutatja, hogy négy templomot épített, két kórházat is alapított, az egyiket éppen Bonyhádon. Bonyhádot megelőzően a hegyháti Szakadáton szolgált, ahol az   azóta lebontott templom építésével tűnt ki. Az evangélikusokkal sem Szakadáton , sem Bonyhádon nem volt a viszonya felhőtlen. Katolizációs törekvései ennek ellenére Bonyhádon főként a zsidók ellen irányultak. Megtanul héberül, sokat tanulmányozta életüket. Két polemizáló művet ír a zsidó vallás tévelygéseiről, enyhén dorgáló hangnemben. Művei közül az egyik később Bécsben nyomtatásban is megjelenik, de kevés sikert ért el vele a zsidók közt. 1789-ben, mikor elhagyja Bonyhádot, a megye egyik legszebb katolikus templomát hagyja maga mögött, de nagy vágya, a zsidóság keresztény útra terelése nem sikerül. A zsidók hatására kerülhetett fel Mózes is a templom főhomlokzatára, Pál apostol mellett. A szobrászati díszítések, a harmonikus építészeti tagolások és arányok a megye egyik legszebb templomává teszik a bonyhádit. A belsőben a főoltár mellett 4 mellékoltárt találunk. Az oltárok száma itt is igényességet tükröz, az oltárok művészi színvonala azonban – talán a főoltárt leszámítva- nem éri el a templomkülső építészeti igényességét.

Völgység múzeum

A Szentháromságot övező épületek közt magasodik a Nunkovits – család 1780 körül épült emeletes, klasszicizáló késő barokk nemesi udvarháza. A családtól 1904-ben vette meg Hónig Albert vállalkozó földbirtokos. 1945-ben itt működött a „Telepítési Hivatal”, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete Székháza. 1947-1950 között a Bonyhádi Székely Múzeumnak adott helyet. Az egykori Nunkovits ház 1987-től otthona a Völgységi Múzeumnak. A táj történetét és néprajzát bemutató állandó kiállítást a Tolna megyei múzeum rendezte „A Völgység története és néprajza a 18-20.században” címmel.

7150 Bonyhád, Szabadság tér 2.

„A Völgység története és néprajza a XVIII-tól a XX. század közepéig” állandó kiállítás 1987-ben készült el a Wosinsky Mór Múzeum szakembereinek kivitelezésében.

A XVIII. század első felében az újratelepítés időszaka túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a tájat. A sokszínű népesség vallási arculatát az öt meghatározó egyház: katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és izraelita egyedülálló emlékegyüttese jeleníti meg.

A tárlat a feudális kor helyi mezőgazdaságára jellemző intenzív növényi kultúrákat – kapás- és takarmánynövények, gabona-, szőlő-, és dohánytermesztés, olajos magvak termesztése – és az istállózó állattartást a munkafolyamatok és eszközök segítségével mutatja be. A XIII. század közepén céhekbe tömörülő kisipart a kádár és kötélverő műhely képviseli. Az 1782-ben mezővárosi rangot szerző Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár itt látható eredeti oklevélben erősítette meg. A tőkés korszak kisiparából Johann Reinwald bognár-, Heinrich Bandel borbélyműhelye és Kari Deckert kékfestő néhány tárgya látható.

A reform kori szoba berendezése a Perczel családé. Nagy romantikus költőnk Vörösmarty Mihály többévi bonyhádi tartózkodásának emlékét is őrzi. Tanítványának, Perczel Mór tábornoknak tábornoki attilája a kiállítás értékes darabja.

A jobbágyfelszabadítás utáni agrárforradalom, legkézzelfoghatóbb eredményét, az eszköz- és szerkezetváltást, a bonyhádi táj fajta marha kialakulását ragadja meg a tárlat. Dióhéjban összegzi a közlekedés és a hitelélet alakulását, kis szatócsbolttal a kereskedelmet.

Fotósor, edények, zománctáblák, iratok az első völgységi üzemet, a Perczel Béla alapította Zománcgyárat állítják elénk. ízelítőt kapunk a gyáripart megalapozó mecseki szénbányászat rekvizitumaiból is. Itt láthatjuk a 20-as évek kézművesipari technikáját és két ipari műemlék gépet a Bonyhádi Cipőgyár múltjából. A nemesi-úri világot reprezentálja Perczel József neorokokó szalonja. Az első világháborútól, a trianoni döntésig terjedő korszak bemutatásával párhuzamos a török hódoltságot átvészelő magyarság néprajza.

A völgységi etnikumok ismertetése egy német szobaberendezéssel és viseletekkel folytatódik. A vitrinek politikatörténeti anyaga a második világháborút és az azt követő népmozgásokat láttatja, a bonyhádi zsidóság tragédiájáig és németek kitelepítéséig terjedően.

A bukovinai székely lakószoba dísze a „Székely Kálvária”, székely fafaragó mesterek alkotása, egy jellegzetes magyar etnikai csoport születését és sorsát meséli el a madéfalvi véres vízkereszttől a bácskai letelepítésig. Nincs bukovinai első szoba vetett ágy nélkül.

A vitrinek a népesedési forgószél változásait láttatják: Németek kitelepítését, székelyek, felvidéki, alföldi, délvidéki magyarok letelepítését.

Nyitva tartás: Vll-VIII. kedd-szombat 10-16
I-VI, IX-XII. kedd-péntek 10-16

 

A tárlatvezetési igényeket, a nyitva tartástól esetleg eltérő időpontú látogatást a tájmúzeum 74-451-342-es telefonján lehet jelezni. Belépődíj: felnőtt: 100 Ft, diák: 40 Ft, tárlatvezetési díj: 400 Ft.

Tűzoltó múzeum

7150 Bonyhád, Szabadság tér 13.

A „Tűzre, vízre vigyázzatok!” az Országos Tűzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum állandó kiállítása. A bonyhádi önkéntes tűzoltók kezdeményezésére létesült, alapítója Csöglei István, a kiállítást rendezte Minárovics János. Nyomon követi Európa tűzvédelmének fejlődését a középkortól az önkéntes tűzoltó egyletekig. A galéria a bonyhádi egylet működését, a helyi állami és önkéntes tűzoltók tevékenységét mutatja be. Értékes darabja a bonyhádi Önkéntes Tűzoltóegylet 1903-as selyemzászlaja. A rekonstruált szertárépület szerkocsiknak ad helyet.

Nyitva tartás- hétfő-péntek: 8-12; 13-16.30

Információ kérhető a 74-451-401-es vagy a 06-30-465-634-es

telefonon Kerekes Katalinnál. Előzetes bejelentkezéssel hétvégén is látogatható.

 

Cikó/Zicko

A bonyhádi kálvária után jobbra a cikói útra térünk, mely hosszan halad szőlőskertek és hétvégi házak mellett. A vasúton átérve jobbra meglátjuk a középkori Széplak város hajdan kéttornyú templomának omladozó szentélyét. Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mihály által megénekelt „széplaki bús rom”. Búcsújáró helyként szerepel Illyés Gyula: Kora tavasz című regényben is. Betegségükből meggyógyultak akasztották ide mankóikat, fogadalmi tábláikat, a világháborúk alatt frontokon lévők asz-szonyai, mennyasszonyai fogadalmi tárgyaikat.

Évszázadok óta a környék németségének búcsújáróhelye a völgység szakrális központja. Búcsúnapjai Nagyboldogasszony (IX. 8.) és Kisbol-dogasszony (VIII. 15.) napja. A templomrom Cikó címerében is szerepel.

Cikói ótemplom (széplaki templomrom)

A középkori Széplak mezőváros török korban elpusztult templomának romja lett a XVIII. századtól híres Mária búcsújáró- és kegyhely. A vasúti sín (Dombóvár-Bátaszék közötti vonal) átvágja azt a magaslatot, ahol a még romjaiban is impozáns, késő román stílusú, valószínűleg két-tornyos templom megmaradt szentélye áll.

A betelepülő németek távolabb építették fel új falujukat. „Mária-Siblok”-ot (Mária-Széplak) saját plébániatemplomuk elkészültéig rendszeresen felkeresték, itt imádkoztak. Később ezt a szokásukat Mária ünnepeken is megtartották. Ez a hagyomány lett a forrása a későbbi zarándoklatoknak, melyek során Mária mennybemenetelének ünnepén rendszeresen érkeztek a környező német falvakból és távolabbról is rezesbanda kíséretében, templomi zászlós processzióval. A betegségükből felgyógyult zarándokok százszámra hagyták ott mankójukat, botjukat a falra felakasztva.

Vörösmarty Mihály és Illyés Gyula is „megénekelte” Széplakot.

A búcsú napja mostanában: Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-én, és Kisboldogasszony napja, szeptember 8-án. Napjainkban a kegyhely a bonyhádi plébániához tartozik.

A Szekszárdi-dombság, a Dél-Sárköz és a Gemenci-erdő turistatérkép pontosan megjelöli helyét Bonyhád és Cikó között. Jelzett turistaút nem vezet a kegyhelyhez.

Ha innen délkeletre megyünk tovább, a bonyhádi iskolások, természetjárók által kedvelt kirándulóhelyre Berekaljára érünk. Két lakott ház áll már csak itt. A szűk völgyben, ahol valamikor a házak álltak, romok és a beomlott löszpincék maradtak meg a partoldalban. A „sárga sáv” turistaút itt vezet át Bonyhád felé.

Cikó jelentős német község volt. A két világháború között azzal vált „híressé”, hogy 1939. április 30-án a kormány engedélyével a cikói réten (a mai labdarúgópálya) tartotta első ünnepi gyűlését a Volksbund, s itt alakult meg első helyi csoportja. A község lakóit 1945-ben a lengyeli in-ternáló-táborba hajtották, majd 1946-ban kitelepítették.

Római katolikus temploma Perczel József kegyurasága alatt, 1767-1784 között épült barokk stílusban. A templomudvaron emlékoszlop áll a két világháború áldozatainak emlékére. Mellette jobbra és balra két-két sírkő a nevekkel, amit a cikóiak 1992-ben állítottak.

A templom falán lévő emléktábla szerint az 1946-ban kiutasított németek restauráltatták az 1746-ban emelt Rókus-kápolnát és a kálváriát is. Romantikus stílusú műemlék az iskola épülete, amely 1860 körül épült. A patak hídján áll Nepomuki Szent János-szobor, amely a XVIII. századból való. A község bejáratánál feszület, két oldalán szobor: német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje, akit állatvészek idején hívtak segítségül, a másik Szent Valentinus, azaz Szent Bálint.

1945-ben jelentős számú bukovinai székely telepedett meg a faluban. Hagyományaikat erősen őrzik.

Cikótól délre a Rák-patak mentén, Ófalu (a „piros sáv” turistaút) mellett találjuk a hajdani Ösztör falu XV. századi gótikus templomának romját Eszterpusztán.

A cikói vasúti megállótól kelet felé kanyarodva a tsz-major előtt egy újabban épített rnűúton a Bonyhád-Bátaszék közötti útra jutunk.

Közérdekű információ:

Polgármesteri Hivatal (7161 Iskola tér 1) Tel.: 74/454-656

Perczel-kúria (Bonyhád-Börzsöny)

A Bonyhádról Mőcsény felé vezető főúttól Ny-ra, kis dombon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős kúria, K-i végében alápincézett gazdasági szárnnyal. Déli homlokzata középső szakaszán pilléres, árkádívsoros, mellvédes lopott tornác. Keleti, oromzatos homlokzatán a nevelőként évekig itt élt Vörösmarty Mihály emléktáblája. Déli homlokzatához kerítésfal csatlakozik, benne pilléres, kapuszárnyak nélküli kocsi- és gyalogkapu. Kéttraktusos belső, síkmennyezetes és boltozott helyiségek. Részben építéskori nyílászárók. 1743-1746 között építtette az itt akkor birtokot szerző Perczelcsalád. A 20. században átépítve. A kúriától Délre, a kerítésfalhoz csatlakozik az egykori magtár 1957 körül átalakított, bővített épülete. A magtárhoz L alaprajzú, egyszintes melléképület és kétszintes gazdasági épület kapcsolódik.
A kúriától délnyugatra az egykori majorsághoz tartozó istálló, 1924 (hrsz.: 3114/4, 3114/5).

Elérhetőségek:

Cím: Bonyhád Alsóbörzsöny major
GPS koordináták: N 46° 16,901′ | E 18° 34,209′

Grábóc/Grawitz

 

Festői környezetben, dombok alján haladva érjük el a Bonyhádtól 9 kilométerre fekvő falut az Alsóbörzsöny után nyíló bekötőúton. Először római katolikus templomának tornya tűnik fel. Szentélye 1765-ben, hajója 1795-ben épült. A templomot és a mellette lévő kálváriát a kitelepített németek új irtatták fel. A kálváriát, a Szent Vendel-szobrot és a Máriaszobrot a faluban élő Gábori Sándor restaurálta.

A falu mégis a szerb ortodox kolostorról és templomáról híres. Már az 1300-as években volt itt bencés zárda, templom, amit valószínűleg Garabnak neveztek. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti. A szerb szerzetesek a dalmáciai Dragovity kolostorból menekültek ide 1586-ban. A töröktől birtokot kaptak. 1703-ban a kurucok elűzik a szerzeteseket, de később visszajönnek. A ma is látható templomot 1736-1740 között építették. Látványos ikonosztázát Vaszilie Osztójity szerb festő festette 1768-ban.

1981 és 1987 között került sor teljes műemléki helyreállításra. A volt szociális otthon 1996-ban elköltözött az egyház által visszaigényelt kolostorból. A kolostor ma is használatban van, néhány éve szerb apácák laknak benne. Ők biztosítják a templom freskóinak, ikonosztázának, ikonjainak és Szent Borbála és ereklyéinek avatott bemutatását.

Nézzük meg a templom feletti dombtető szerb temetőjének ősi sírköveit. Innen szép rálátás nyílik a templomra. A kolostor előtt egy igen szép kútházat láthatunk. A hajdani bencés templom vörösmárvány farag-ványát az építmény falazatában láthatjuk.

A településen két turistaút is átvezet: a „kék sáv” és a „kék kereszt” jelzetű. Szálka üdülőfalu Grábóctól négy kilométerre földúton a „kék sáv” turistaúton érhető el.

Közérdekű információk:

Polgármesteri Hivatal (7162 Rákóczi F. u. 84.) Tel: 74/409-182

Szerb templom tel: 74/409-223 (V. 1. -X. 31.)

Grábóc, görögkeleti szerb kolostor

Tolna megye egyik leghíresebb műemléke. A grábóci faluvégen találjuk a kolostoregyüttest, amit 1994-ben ismét visszakapott a szerb egyház.   Korábban ez a kolostor volt  az egész Kárpát-medence szellemi és vallási központja, és ebből valamit sikerült is visszanyernie, legalábbis újra jelentős a búcsúja.   Ha Grábócon járunk, érdemes felmenni az új kilátóba is, és gyönyörködni a Szekszárdi-dombság és a messziről idelátszó Mecsek szépségében. 1840 és 1940 közt Grábóc lakosainak a száma tartósan 700 körül mozgott. Ma 177-en lakják.

Grábóc (görögkeleti szerb búcsús hely)

Híres búcsújáró hely a Bonyhádtól 8 kilométerre található Grábóc kolostora. A dalmáciai Dragovity kolostorból ide menekült szerb szerzetek 1585-ben telepednek le Grábócon. Templomot építettek Szent Mihály arkangyal tiszteletére, és kolostort alapítottak. 1587-ben a budai török pasa birtokot adományoz a kolostornak. 1593-tól Évkönyvet (Letopisz) vezet a zárdafőnök. 1667-ben felgyújtják a kolostort. 1703-ban a kuruc csapatok kifosztják, a szerzetek elmenekültek a környékről. 171 l-ben Mérey Mihály szekszárdi apát visszahívja birtokára a kalugyereket, és birtokba helyezi őket. Kis vályogtemplomot építenek ekkor. 1736-1740 között építik fel a mai, késő bizánci stílusjegyeket viselő barokk templomot. Tornyát 1796-ban emelik. 1787-ben készül el az emeletes kolostorépület. Ikonosztázát 1768-ban Vaszilie Osztojity szerb festő festette. Többször szenvedett vihar- és villámkárt, amit kijavítanak. A kolostor birtokait és épületét 1947-ben államosították. 1974-ben meghalt az utolsó szerb kalu-gyer, Aleksej Babié. 1981-1987 között került sor teljes műemléki felújításra. 1994-től két szerzetes nővér, Mária és Krisztina végzi munkáját a visszaigényelt egyházi épületben, a volt kolostor épületében. 1996-ban elköltözik az épületben működő Tolna Megyei Önkormányzat Szociális Otthona.

Napjainkban már csak a két szerzetesnő lakik a kolostor épületében, akik gondozzák a templomot és környékét, és mutatják be az érdeklődőknek e híres építményt.

Péter napi búcsújára, ami július második vasárnapján van, az ország legtöbb szerb településéről érkeznek búcsúsok. Jönnek Szerbiából és Szlavóniából is. A helybéliek is ünneplik ezt a napot, pedig már egy ortodox vallású sincs közöttük. A magyarországi szerb ortodox püspök és vendég főpapok miséznek e jeles napon. Felelevenednek ilyenkor a régi szokások, a körmenet, a kalácsáldás és vecsernye. A tájról elköltözött népcsoportra, a szerbekre is emlékeznek e napon a grábóciak.

Gépkocsival, kerékpárral a Bonyhád-Bátaszék közötti főútról leágazó bekótőúton érhető el. Gyalogosan Bonyhádról a „kék kereszt”, valamint Sótétvólgy és Szálka felől a „kék sáv” turistaúton. A Szekszárdidombság, a Dél-Sárköz és a Gemenci-erdő turistatérképen megtalálható.

 

Mőcsény/Metschke

Hangulatos község a bonyhád-bátaszéki műút mellett. Német ajkú lakosai valaha híres szarvasmarha-tenyésztők voltak. A mostani tsz- iroda valaha bikaistálló volt.

Van vasútállomása és egy hosszú vasúti alagútja. Római katolikus temploma műemlék, 1767-ben épült barokk stílusban. A templom egy dombtetőn látványosan uralja a falut. Körülötte temető, melyet ma is használnak.

Mőcsénytől Bátaszék felé haladva elágazik az út Szálkára. A Lajvér-patakon áthaladva Palatincára érünk, amely Möcsényhez tartozik. Kis kápolnáját az 1990-es években újítottak fel. Temetője is van. Csárdája jó konyhájáról híres a környéken.

Közérdekű információk:

Polgármesteri Hivatal (7163 Béke u. 87.) Tel: 74/409-350

 

Zsibrík/Schiwreck

 

1995-ben épült bekötőútjára mőcsényi vasútállomásnál térhetünk rá. Ezt az utat alapítványi támogatással építette a hidasi református gyülekezet. Korábban Baranya megyei önálló község volt. 1959 óta Möcsényhez tartozik. Evangélikus vallású német lakóit zömmel kitelepítették, a többiek elköltöztek. Temploma, melybe az egész falu népe belefért, ma üresen áll. Harangját Nagymányokra vitték. Néhány nagyon szép régi parasztházat felújítottak. Középkori templomának romjai a településtől északra lévő bozótosban találhatók.

Nevezetessége a református egyház által létesített telep, a KIMMTA (Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány), ahol kábítószeres és alkoholista betegeket gyógyítanak. A településen áthalad a „piros sáv” és a „sárga sáv” jelzésű turistaút.

Közérdekű információk:

Lásd Mőcsény

 

Zsibrik /Sibrick

Zsibrik/Sibrick majdnem Üveghuta sorsára jutott, de aztán felfedezte magának a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány (KIMMTA), akik itt lakóotthont hoztak létre a súlyosan drogos és alkoholista fiataloknak. Megépült egy út is, és akárhogy is nézzük a falu egyfajta virágzásnak indult. A munkaterápia része az itteni rehabilitációs tevékenységnek, aminek eredményeként több régi fachwerkes ház is megújult az itt lakók keze nyomán.  Én azért óva intek attól, hogy tolakodásunkkal megzavarjuk az itteni rendet, és zsibriki látogatásunk alatt inkább a táj szépségével foglalkozzunk. A falu előtt és után is halastavak vannak, láttam itt már réti sast és fekete gólyát is. Menjünk el a völgyben Ófaluig, akár hazánk legrégibb kőzeteit is megnézhetjük a Goldgrundban, keressünk a falu felett kiváló kilátópontokat, ahonnan ráláthatunk a tavakra és a Mecsekre!

 

Szálkai-tó

A tározót 1978-80 közt töltötték fel a Lajvér-patak felduzzasztásával, Két nagyobb tóból áll, de Lajvér-patak is némileg duzzasztott állapotban maradt a kisebbik tó nyomán.  Ivóvíztározónak létesült, de hamar inkább horgásztó lett belőle.  A nagyobb tó jelentős méretű, 56 ha. Déli oldalán jó darabon az országos kék túra húzódik, az északi részén  közút halad. Mi elsősorban azért szeretjük, mert nagyon szép a környezete és jó a vize. Kánikulai napok hétvégéin már sajnos sokan vannak a kijelölt strandon, felkavarják az iszapot is. Messze  beúszva azonban még ilyenkor is élvezhetjük tiszta, selymes vízét. A víz tisztaságára jellemző hogy egy időben pisztráng is volt(vagy talán ma is van?) benne. Viszonylag szegényes a strand infrastruktúrája. Fizetős lett, bár nem drága a jegy. Ami viszont számomra nagyon zavaró, az árnyékos helyek szűkössége. Már jó ideje csak úgy fürdök itt, hogy valamelyik  hétköznap, valami túráról jövet, 6 óra után, csak úgy beugrom egy csobbanásra. Ilyenkor nincsenek sokan, és ilyenkor jól esik egy tejfölös lángos is.

A tó környéke a dendrománoknak is kínál csemegét. Itt van az eddig még nem katalogizált akácos, több listás méretű példánnyal.

A szálkai Mausz-kápolna

Szálka felől Szekszárd felé tartva érdemes megállni ezen a helyen.  A kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. Mellőle felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére. A kápolnát felirata szerint a Mayer család állítatta a 19.század legvégén. Neve az Emmausz – járás hagyományából ered. Húsvét után a hívek Szálkáról ehhez a kápolnához mentek fel megidézve Krisztus emmauszi útját. (Lk.24, 13 skk.) 

Kismórágy/Kleinmaratz

A Bonyhád-Bátaszék közötti műút mellett fekszik. Mórágyhoz tartozik. Nagy vasútállomása volt, ma már csak megállóhely (Mórágynak két vasúti megállója van). Fejlődését a gránitbányászat segítette. Napjainkban faluház épül a településrészen.

Közérdekű információk:

Lásd Mórágy. 

 

Mórágy/Maratz

A Bonyhád-Bátaszék úton közelíthető meg a Mórágy-Alsónána vasúti megálló közelében induló bekötőúton.

Ismertté nevét földtani képződménye: a „mórágyi gránit” tette.

A faluban és a kismórágyi vasútállomás mögött is felhagyott bányák mutatják a gránitkitermelés- és fejtés helyeit (az 1910-es években 200 ember dolgozott a kőzetbányáknál). A geológia iránt érdeklődőknek javasoljuk a volt kőfejtők felkeresését. A Petőfi utcában az 51. számú ház mellett található a híres mórágyi geodéziai szintezési pont.

Az autóbusz-megálló előtti téren épült a község általános iskolája, mellette művelődési háza. Itt látható a római katolikus kápolna, mellette óvoda. Közelében jellegzetes emeletes téglaépület, a volt „Első Mórágyi Hengermalom” épületében kapott helyet a Mórágyi Helytörténeti Gyűjtemény.

Az autóbusz-megállótól északnyugatra nyíló utcán a II. világháború áldozatainak emlékműve, a volt iskola, a községháza és a parókia épülete előtt jutunk az 1785-ben épített református templomhoz. Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy 1724-től német reformátusok laknak itt.

Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont volt, mely a múlt század közepén élte fénykorát. (Az ünnepi alkalmakra gót betűs, feliratos tányérok készültek, de voltak még használati edényeik is.) Napjainkban Teszler Ella fazekas, népi iparművész dolgozik a faluban.

Ha a volt malom melletti utcában a „kék sáv” turistautat követve megyünk tovább, az egyik kőfejtőben kialakított szabadidő központhoz jutunk. Az itt felállított színpadon minden augusztusban német nemzetiségi hagyományőrző találkozót tartanak. A színpad közelében található a Gránit Fogadó, egy turistaháznak átalakított épület. Egész évben fogad vendégeket.

Mórágy az utóbbi 20-30 évben a Mórágy-Tűzkődomb régészeti ásatásairól is híres. Kismórággyal szembeni egyik domboldalon hatezer évvel ezelőtt neolitikus körárokrendszer volt, ahol ősi földművelő nép élt. A régészek emberáldozatra utaló leleteket is találtak. Ezek közül a leletek közül nem egy a bátaszéki Csanády-gyűjteménybe és a megyei múzeumba került.

Érdemes a pincesoron meglátogatni egy-egy pincét és megkóstolni a hegy levét. A leghíresebb vendéglátogató Forster Jakab bácsi csoportokat is fogad.

A falun áthalad a „Rockenbauer Pál” Dél-Dunántúli Kék Túra „kék sáv” és a „sárga sáv” turistaút. Bátaszékről a „zöld sáv” turistaúton lehet Mórágyra gyalogolni.

Közérdekű információk:

Polgármesteri Hivatal (7165 Alkotmány u. 3.) Tel: 74/492-434

Mórágyi Helytörténeti Gyűjtemény

7163 Mórágy, Szabadság utca 83.

Az értékes gyűjtemény az „Első Mórágyi Hengermalom” épületében kapott helyet, ahol három szinten összegzi Mórágy miMtját a „tűzkődombi” csiszoltkőkori embertől a helyi sváb viseletig. Gazdag földművelő eszközökben, a kukorica, lucerna, kender megmunkálását szem előtt tartva. A XIX. századi német középpolgári iparoscsaládé az első emelet három lakásbelsője. Falusi mesterek, bognár, cipész és klumpakészítő, kovács szerszámaival ismerkedhetünk meg. Kiemelkedő az iskolai tanterem eredeti tárgyi anyagával, de nem feledkezhetünk meg a helyi fazekasság termékeiről sem.

7165 Mórágy Szabadság u. 83.

Vezető-kapcsolattartó: Becker Erzsébet

Cím: 7165. Mórágy, Szabadság utca 10.
Tel.: 74/491-661

Megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján!

Belépőjegy ára: 300,-Ft

A gyűjteményt a hagyományszerető Glöckner házaspár hozta létre az egykori hengermalom épületében, 1980-ban. A kiállításon régi paraszti szoba- kamra- és konyhabelső, továbbá iskolarészlet, mezőgazdasági eszközök, kismesterségek tárgyi emlékei és a mórágyi Tűzkődomb régészeti leletei láthatók. Különösen értékesek a fazekas központban készült cserépedények.

A pincében és a földszinten mezőgazdasági eszközök találhatók, valamint a kukorica, a lucerna, és más termények feldolgozására szolgáló eszközök helyezkednek el. A gazdálkodás fontosságát tükrözi a kamrabelső is. Itt láthatók még a régészeti feltárás emlékei.

Az első szinten a 19. századi középpolgári iparos család bútorait, használati tárgyait, jellegzetes ruhadarabjait állították ki. Itt tekinthetők meg a Mórágyon talált restaurált kerámiák is.

A harmadik szinten a helyi kismesterségek: a bognár, a cipész eszközei, a kovácsműhely szerszámai, a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet. Kiemelkedő jelentőségű az iskolai tanterem is, amely az eredeti tárgyi emlékekkel van berendezve.

Mórágyi-rög

Mórágy

46° 12′ 57.15″ N, 18° 38′ 36.6072″ E

A Völgység települése, dombos, erdős területű, a település és környéke alatt elhelyezkedő gránit tömb a Mórágyi rög néven ismert. Valaha itt bányászták az ország egyik leghíresebb kövét a mórágyi gránitot.Ennek emlékét számos szárazon rakott pincebejáró homlokfala őrzi ma is.A felhagyott kőbánya sokáig szabadtéri rendezvények kedvelt helyszíne volt.

Bátaszék, Nagyboldogasszony plébániatemplom

Lehet fanyalogni a neogót stílusra de aki már járt a bátaszéki templomnál, azt az épületből áradó  monumentalitás nem hagyja érintetlenül, különösen úgy, hogy ezt a templomot az ember gondolhatja a mellette bemutatott  középkori ciszterci apátsági romok egyfajta reinkarnációjának is.  Ez az ország ötödik legmagasabb  temploma, a maga 82,45m-vel, de jellemző módon, nem szerepel ebben a rangsorban sem. (Frissítve 2016.01.01-én: most már szerepel.) Szép teljesítmény ez egy mezővárostól, hiszen csak Esztergomban, Budapesten, Székesfehérváron látni magasabb templomot. A svábok lakta Bátaszék mindig is híres volt kőművesiről. A 20. század elején úgy gondolták, építenek egy hatalmas templomot a régi helyére.

Külön érdemes felhívni az Orbán-kápolnára a figyelmet, mert a mellette álló molyhos tölgye lett 2015-ben az Év Fája. Ha már itt járunk ne mulasszuk el megtekinteni a Kálvárai-kápolnát sem, egyedülálló a megyében, az országban sem sok ilyen van.

Ciszterci kolostor (Bátaszék)

A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadi út mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

A kolostor története

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411-ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort. 1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Feltárások

1994-ben Valter Ilona régész végzett ásatást e templom mellett, s középkori falakat talált. A következő években sikerült megtalálni a középkori templomot és a kolostort is, a mai templomtól északra. A felfalazott alapfalakat romkert formájában mutatják be.

 

 

A programajánló készítéséhez az alábbi oldalakat használtam fel:

Látnivalók Bonyhád környékén, autós és kerékpáros túrák www.sulinet.hu

 

Elblinger Ferenc  Régmúlt. Elbi blogja   http://regmult.blogspot.hu/

Elblinger Ferenc  Fák, erdők, parkok. Elbi blogja  http://elbiferrum.blogspot.hu/

Wikipédia

Krachun Szilárdné

Bátaapáti Naspolya Panzió